Pályázati beszámoló
a TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2018-00004 azonosítószámú, „Minőségi kulturális és közösségi nagyrendezvények az aktív, 60 év feletti szépkorú közösség számára az Avas Horizont Helyi Közösség akcióterületén” elnevezésű pályázati projekt keretében, a Miskolci Város Kultúrájáért Közalapítvány megbízásából megvalósult Miskolci Kamarazenei Nyár 2021 elnevezésű projektelem programjairól.
A 18 éves múlttal bíró Miskolci Kamarazenei Nyár idei, öt hangversenyből álló programsorozatának megvalósítására 2021. augusztus 24-30. között került sor a Zenepalota (Bartók tér 1.) nagytermében. A programok minden alkalommal délután 6 órakor kezdődtek és majd két óra időtartamúak voltak. A koncerteken miskolci származású vagy Miskolcon működő előadóművészek léptek fel. Felléptetésükkel egyrészt a szereplők pandémia okozta anyagi nehézségein kívántunk segíteni, másrészt szerettük volna hathatósan demonstrálni a város művészekben bővelkedő mivoltát. A hangversenyek programjai évfordulókhoz kötődtek, köztük olyan személyekkel, akiknek (és munkásságuknak) helytörténeti vonatkozása is van – ez utóbbival pedig a városlakók lokálpatriotizmusát kívántuk erősíteni.
A programok látogatottsága az elmúlt évekhez képest idén némiképp visszaesett, főleg a törzsközönséget jelentő idősebb korosztályban, amit – a korábbi évek fokozott érdeklődéséhez képest – elsősorban a küszöbön álló negyedik hullám okozta félelmek számlájára lehet írni. A sorozat hirdetése széleskörű volt, melyben részt vettek a városban működő elektronikus és nyomtatott médiumok (Miskolc TV, Északmagyarország napilap, Tourinform), valamint az országos lefedettségű hírközlő csatornák is (Szent István és Európa Rádió). A programokról leporelló és plakát is készült, amelyet a koncertet megelőző sajtótájékoztatón is bemutatásra került. Továbbá a sorozatnak facebook oldala is van, melynek tartalma és ajánlója a koncertek alatt napoként frissült.
Augusztus 24. (kedd): ”A nemzet hegedűse: Reményi Ede” címmel egy DVD bemutatóval egybekötött hangverseny került megrendezésre, amely a miskolci származású, majd világhírűvé lett hegedűművész (ezidáig még semmilyen hordozón nem rögzített) zenei örökségét mutatta be. Az est házigazdája Beély Katalin, az Európa Rádió szerkesztő-műsorvezetője volt – maga is zenész – aki jól megválogatott kérdésekkel vezette a fellépők élménybeszámolóit, valamint a hangverseny műsorát. A műsoron Reményi Ede virtuóz hegedűzenéje mellett két-két dala és zongoraműve, továbbá két Reményihez kapcsolódó hegedűmű is felhangzott, válogatásként a majd’ 100 percnyi anyagot tartalmazó DVD-ből melynek megjelenését az NKA is támogatta. A koncerten közreműködött: Dr. Soós Gábor hegedűművész, egyetemi adjunktus, Flach Antal (MMA ösztöndíjas) művésztanár, Ács Gabriella – énekművész és az Anima vonósnégyes, szavalatot mondott Balázs István.
Augusztus 25. (szerda): „A bájoló hegedűs: Lavotta János” címmel megrendezett koncerten régiónk borvidékén (Tállyán) két évszázada elhunyt hegedűművész-zeneszerző alkotóművészete, ill. annak hatása került bemutatásra. Ennek megfelelően Lavotta eredeti kompozíció mellett – köztük egy Miskolcon keletkezett triójával – olyan alkotások is felhangzottak, melyek Lavotta személyére és a késő 19., kora 20. századi kultuszára reflektálnak. Az est érdekességéhez hozzájárult az is, hogy az előadott művek egy része kéziratos forrásokból hangzott fel, amely nem csak a közönség, de a fellépők számára is abszolút újdonságként hatott. A koncert egyes csúcspontjait Lavotta egyik művének népi változata mellett (amelyet Lévai Péter – a Magyar Táncművészeti Egyetem mesteroktatója – és felesége, Lévai Anita előadásában élő verbunkostánc is kísért) egyrészt Hubay Jenőnek (a Zenepalotában egykor működő zeneiskola névadójának) Lavottáról szóló operájának nagyszabású duettje (az Operaház tagjainak – Baranyai Anett és Fülep Máté – előadásában) és Lavotta: Szigetvár Ostroma c. művének újrafeldolgozása jelentette (Varga Krisztina, a Miskolci Egyetem művésztanárának közreműködésével). További fellépők voltak: Almássy Judit, Csegezi Ágota – hegedű, Győri Ildikó – brácsa, Gál Szilvia – cselló (a Miskolci Szimfonikus Zenekar tagjai), Farkas Dénes – gitár, Mezey Martina és Flach Antal – zongora, Balázs István – szavalat.
Augusztus 27. (péntek): „A Doppler-család zenéje” címmel a 200 esztendeje született Doppler Ferencnek, valamint Károly fivérének, és annak Árpád nevű fiának műveiből összeállított hangversenyt halhattak a szép számmal egybegyűlt érdeklődők. A Doppler fivérek zenéje leginkább a fuvolisták körében ismert (életművükből is ez a legismertebb és legmutatósabb rész), ugyanakkor számos patrióta és színpadi mű is fellelhető köztük, melyek a maguk korában rendre sikert arattak. Ez az összeállítás épp erre a gazdagságra mutatott rá, felelevenítve D. Ferenc Ilka c. nagysikerű operájának egy-egy áriáját, A két huszár nyitányát, Károly pályadíjas Honfidalát és a kor híres magyar operaénekesének komponált magándalát. Természetesen három fuvolamű is elhangzott, melyek együtt és külön-külön is reflektáltak a koncertező fivérekre (akik Miskolcon is szerepeltek). A koncert egyik különlegességét egy olyan mű előadása adta, amely nagy valószínűséggel itt hangzott el először nyilvánosan: A Bojtár a pusztán című kéziratos darab Stéger Ferenc, jeles magyar operaénekes hagyatékából került elő, Flach Antal kutatása nyomán. Közreműködtek: Krajnikné Móri Marianna (Miskolci Szimfonikus Zenekar), Fülep Márk (a Magyar Állam Yamaha fuvoláján), Kovács Kinga Jusztina (tanár), Csutak Tilda (Szakiskolai növendék) – fuvola, Bácskay-Szarvas Zsófia, Fülep Máté – ének, Hankó Matild, Viszlai Dániel, Harmati Benjámin (egyetemi hallgató), Flach Antal – zongora.
Augusztus 29. (vasárnap): „Határon innen és túl: Dohnányi Ernő és Rajter Lajos” címmel szintén a közelmúltban évfordulós zeneszerzők életmű-keresztmetszete került reflektorfénybe, köztük olyan alkotásokkal, melyek javarészt soha vagy csak igen ritkán hallhatók. A két pozsonyi kötődésű, mester (Dohnányi) és tanítvány (Rajter) így kiválogatott művei mind az újdonság erejével hatottak, melyek közül a két zongorára és 8 kézre átírt Dohnányi műnek (Ünnepi nyitány) ez volt a második nyilvános előadása. Míg a Dohnányi-ritkaságok az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből, addig a Miskolchoz karmesterként is kötődő Rajter zenéje annak özvegyétől származtak (A koncerten jelen volt a zeneszerző egyik távolabbi rokona is). Ily módon itt is minden mű előadása egyben új betanulás eredménye volt, amit jól mutatja, hogy a koncertsorozat magas művészi ideált tűzött ki maga elé és nem „csak” szórakoztatni akart (amire a leporelló előszavában idézett szöveg is utalt). Ahogyan a sorozat össze koncertjét úgy ezt is vetítés kísérte, melyből a közönség mélyebb betekintést nyert az egyes művek történeti hátterébe, akárcsak az utolsóként előadott 8 kezes mű tematikus összefüggéseibe. Ezáltal a hallgatók sokkal figyelmesebben és értőbb módon tudták követni a mű belső folyamatait és rejtett üzenetét. Közreműködök: Dr. Soós Gábor – hegedű, Blaskovics Bence (a Miskolci Szimfonikus Zenekar szólamvezetője) – cselló, Schultz Tamás (a Miskolci Szimfonikus Zenekar szólamvezetője) – nagybőgő, Koczka Tamás – ének, ifj. Ács Gyula – klarinét, Mezey Martina, Hankó Matild, Bereczki Ákos, Flach Antal – zongora.
Augusztus 30. (hétfő): „Egy excentrikus konzervatív: Emanuel Moór” címmel a 90 esztendeje elhunyt kecskeméti születésű, majd Nyugat-Európa különböző vidékein élő zeneszerző életútja tárult fel a hallgatóság előtt, benne a szerző Casalssal ápolt emberi és általa inspirált művészi kapcsolatával. A műsor alapját is e művészbarátság által életre hívott darabok tették ki, köztük a hegedű-csellóra és a négy csellóra írt szvitek tételeivel, két csellóra és zongorára írt prelűddel, egynéhány dallal és egy teljes, nagyszabású cselló-zongora szonátával. Ugyanakkor a csellóközpontú műsor nem csak a Casals-Moór barátságnak állított zenés emléket, de egyben rámutatott a városban évtizedek óta igen szép eredménnyel működő főiskolai/egyetemi csellótanszakra, amelynek egykori hallgatói képezik jelenleg a Miskolci Szimfonikus Zenekar csellószólamát. A legnagyobb feladat a koncerten egyetemi hallgatóként közreműködő (a szonátát előadó) Novák Netti Viviennek jutott, aki kiváltságos feladatát maradéktalanul és ihlettet művészi élményt szerezve oldotta meg. További közreműködők: Mantlik Judit, Viszlai-Csécsi Hajnalka, Gál Szilvia, Molnár Alexandra, Blaskovics Bence, Bartos Csaba (a Miskolci Kamarazenei Nyár alapítója) – cselló, Nyíri Zsolt (a Miskolci Szimfonikus Zenekar koncertmestere), Vajda Éva, Kolozsi Balázs (a Miskolci Nemzeti Színház kórusának tagjai) – ének, Flach Antal – zongora.
A koncertek műsorának összeállítását, a fellépők felkérését, a műsorok moderálását és a zeneművek PPT-vel kísért bemutatását Flach Antal, a Miskolci Bartók Béla Zene- és Táncművészti Szakgimnázium művésztanára végezte.
A fellépő művészek ezúton is hálásan köszönik a Közalapítvány nyújtotta lehetőséget és a támogatást!
Flach Antal – szervező
Miskolc, 2021. Augusztus 31.
Az előadás a Miskolc Város Kultúrájáért Közalapítvány által, a „Minőségi kulturális és közösségi nagyrendezvények az aktív, 60 év feletti szépkorú közösség számára az Avasi Horizont Helyi Közösség akcióterületén” elnevezésű, a TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2018-00004 azonosító számú pályázat támogatásával valósult meg.
Köszönjük a Magyar Állam és az Európai Unió támogatását!
Legutóbbi hozzászólások